Az idén második alkalommal állt rajthoz Tergulicza János és Erdélyi Dávid versenyzőpáros a Mitsubishi Evo 6-tal mégpedig a 23. Veszprém Rallyn, de ezúttal az ORB mezőnyében. Ez a tavaly igen jól sikerült murva verseny idén nem hozta meg az áttörést, hiszen fel kellett adniuk.
Mi történt veletek pontosan?
Az első három gyorson hangosítás nélkül, azaz vakon mentünk, pedig az elsőt kategóriában a legjobb idővel abszolváltam. Aztán megoldottuk a hangosítást és akkor egy kicsit már bátrabban mentem és a negyediken szétrobbant a váltó. Még aznap este szét is szedtük, azt hittük, hogy valami külső csapágy ment szét, így feljöttem Gödöllőre a Lajosházi kocsijából kivettük ezt a csapágyat, aztán vissza Veszprémbe, beszereltük és nem működött így sem. Éjjel a komplett váltót levettük, hogy Szuperrallyba tudjak menni, a srácok nem is aludtak egész éjszaka. Meghegesztették az eltört alkatrészt, aztán vissza az egész. Én kb.3 óra alvás után álltam másnap a rajthoz, de 300 méternél többet nem mentünk és vége. Amikor az úton próbáltuk ki akkor minden rendben volt, de versenytempónál már nem bírta. Szóval ez a kb. 3,5 gyors, amit sikerült abszolválni, az nagyon kevés. Számomra érthetetlen az, hogy egy teljesen új váltó, ami nem kis pénzbe kerül, és egy olyan kicsi alkatrész adta fel benne… nem értem.
Amíg versenyben voltatok, hogy éreztétek magatokat?
Nagyon kedvelem a murvákat, szerintem ez az egyik legélvezetesebb, de ez veszi igénybe a legjobban a versenyautót és sajnos idén mind a két futamon kiestünk. Emiatt elég rossz érzésem van, és nem tudok pozitívan nyilatkozni a Veszprém Rallyról.
Hogyan tovább?
Idén nem tudom, hogy mire lehetne még számítani, rengeteget öltünk bele a Mitsubishibe és úgy érzem, hogy ettől az EVO 6-tól, amit egyébként nagyon szeretek többet nem igazán várhatok. Most behúzom a kéziféket mindenképpen, ez a két befejezetlen verseny és az anyagi károk elvették a kedvemet egy darabig a versenyzéstől. Most úgy érzem, csak bandázni megyek el Kocsomba Karcsi barátomékkal, de ha bármilyen csoda történne, akkor szívesen ülök újra a versenyautóba.
Lakati Anett
Fotó: Piri
