Az Overdose Racing Team is képviseltette magát 4 párossal a hétvégén megrendezett Iseum Szombathely Rallyn ahol Velenczeiék és Vinczéék is a TOP5-ben zártak, de csak az utolsó gyorsaságin dőlt el, melyikük végez előrébb. A párosok beszámolóját az alábbi cikkben olvashatjátok.
Órai Balázs – Vrezgó Balázs, Mitsubishi Lancer Evo IX
Órai Balázs: A célt teljesítettük, célba értünk az ISEUM Rallyen, az abszolút 16. helyen. A verseny első fele arról szólt, hogy megszokjuk a murvát és a versenytempót, míg a második nap már kicsit gyorsabbak voltunk. A vasárnapi, első szerviz után csökkentettünk az autó magasságán, így tovább tudtunk gyorsulni. Az utolsó körben már elfogadhatóbb időket autóztunk, pont a verseny végére jöttünk bele igazán a murvába, de reméljük, Veszprémben innen folytatjuk.
Vincze Ferenc – Kuti Péter, Mitsubishi Lancer Evo IX
Vincze Ferenc: Bevallom, egy kicsit tartom ettől a murvás futamtól, nem tudtam, mire lehetünk képesek ilyen körülmények között. Az eredmény azonban jobb lett, mint amire számítottam. Eleinte csak tapogatóztunk, de a második körre már bátrabban álltunk a rajtba. Folyamatosan gyorsultunk, és még a Power Stage-n is kaptunk két pontot. Az autóval viszont egész verseny alatt voltak gondok, a 4. sebességi fokozatot például nem mindig vette be. Ez nem csak technikailag, de fejben is hátráltatott, sokat idegeskedtem ugyanis emiatt, dekoncentrált voltam. Így még nagyobb öröm, hogy megszereztük az abszolút 5. pozíciót, és ezzel a második helyen állunk jelenleg a bajnokságban.
A következő megmérettetés a Veszprém Rallye lesz, ahová mindenképp előnyt jelent majd, hogy elindultunk ezen a futamon. Bízom benne, hogy itt hasonlóan jól fogunk szerepelni. Most pihenünk egy kicsit, de jövő héten megkezdjük oda is a felkészülést.
Strider Zoltán – Koch Péter, Mitsubishi Lancer Evo IX
Strider Zoltán: Nagyon élveztük a szombathelyi hétvégét! Ahogy a verseny előtt is mondtam, mi csak jót hallottunk az itteni, jó minőségű murváról és a gyors pályákról – ez pedig most számunkra is beigazolódott. Igaz, kisebb-nagyobb hibák jelentkeztek futam közben, de úgy érzem, a végére egészen belejöttünk a murvás versenyzésbe, és megtapasztalhattuk azt az élményt, amit egy ilyen típusú verseny tud adni. Mi elsősorban a kategóriánkban szerettünk volna jól szerepelni, bár azért néha arra is rápillantottunk, hogyan állunk az abszolút értékelésben. Elég sok ellenfelünk akadt a 14-es kategóriában, de néhány gyors alatt olyan hullásba kezdtek, hogy csak néztünk… Vasárnapra konkrétan már csak ketten, Schubert Istvánékkal voltunk harcban az elsőségért.
Szombaton három gyorsaságit megnyertünk, az utolsó szakaszon azonban egy kézifékes kanyarnál beragadt a kézifékünk, ami hátráltatott bennünket egy kicsit a tempónkban. 20 másodpercünk bent is maradt azon a gyorson, az előnyünk pedig megharmadolódott. A másnapi első körben próbáltuk tovább növelni az előnyünket, hogy a végén már csak okosan be kelljen osztanunk. Ez sikerült is: megnyertük a kategóriánkat, az abszolút értékelésben pedig a 21. helyen végeztünk. Jóízűen autóztunk, teljesen elégedett vagyok a szereplésünkkel.
Koch Péter: A navigátori szempontból ugyanolyan volt ez a verseny is, mint a többi. Nyilván, murván nehezebb igazán pontosan autózni, de megpróbáltunk az aszfaltoshoz nagyon hasonló itinert írni. Nem szerettünk volna sok esélyt adni az improvizálásra, de ilyen terepen ezt nem lehet teljesen kivédeni. Néhány gyors után azonban ráéreztünk a technikára, és tudtuk, hol és mire kell majd nagyon odafigyelnünk. Jó volt végre murván versenyezni, mert kitapasztalhattuk, mit is tartogathat egy ilyen futam. Nagyon élvezetes tud lenni, ugyanakkor gyorsan meg is van a baj, ha az ember nem áll kellő tisztelettel és odafigyeléssel a pályákhoz. Mi ezt azonban megugrottuk, így maximálisan elégedett vagyok a teljesítményünkkel.
Velenczei Ádám – Farnadi Ágnes, Mitsubishi Lancer Evo IX R4
Velenczei Ádám: Nem is gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog a murva… Ha a verseny elején azt mondják nekem, hogy ilyen szép eredményt érünk el életem első murva futamán, talán el sem hittem volna. Titkon bíztam benne, hogy beférhetünk a TOP10-be, de ezzel az abszolút 4. hellyel abszolút túlszárnyaltuk ezt a tervemet. Nagyon kellett már nekünk ez a siker…
Nehéz versenyünk volt, főleg az első napom, amikor egyszer túl is csúsztunk. Fokozatosan, lépésről lépésre próbáltuk felépíteni a menetelésünket, és úgy érzem, egyre jobban bele is szoktunk a murvába. A végére már sikerült abszolút 3-4. időt is autóznunk. Végig nagy csatában voltunk az ellenfeleikkel. Az utolsó két gyorsasági előtt még Ifj. Tóth János és Vincze Feri is előttünk voltak, de csak tizedek választottak el bennünket. A szelestei gyors azonban nagyon feküdt nekünk, így ott meg tudtunk lógni a többiek elől, a csepregi gyorson pedig bebiztosítottuk magunknak a 4. helyet.
Ágival nagyon jó volt most is az összhang, a tapasztalataival rengeteget segített nekem. Bízom benne, hogy a Szombathelyen tanultakat alapul vehetjük majd Veszprémben is, és ott is hasonlóan fogunk tudni szerepelni.
Farnadi Ágnes: Az első napunk „csúszós-mászós” volt, nem is éreztük olyan jól magunkat az autóban. Kicsit Zsigulisan közlekedtünk, belógtunk néhány kanyarba – volt tehát pár kalandunk emiatt. De ahogy haladtunk előre, Ádám ráérzett arra, hogyan kellene a Mitsubishivel menni a murván. Vasárnapra teljesen összeszedett volt, ami meg is látszott az időeredményeinken. Még úgy is, hogy volt egy kisebb műszaki hibánk, ami miatt a kocsi nem úgy viselkedett a kanyarokban, ahogy mi szerettük volna.
Nagyon sok pozíciót tudtunk javítani, az utolsó két gyorson pedig több helyet is előre tudtunk ugrani. Motiváltak is voltunk rá, hiszen Vincze Feriék és Janikáék is nagyon közel voltak hozzánk. Azt céloztuk meg, hogy legalább az egyikőjüket meg szeretnénk csípni, és megelőzni – a végén mindketten mögöttünk végeztek. Titkos vágyam volt, hogy az abszolút ötben végezzünk, de ez most sikerült, ráadásul túl is teljesítettük. Hihetetlenül boldog vagyok miatta, és büszke Ádámra, amiért ilyen okos autózással oldotta meg ezt a versenyt. Aztán majd meglátjuk, hátha sikerül ezt a teljesítményt túlszárnyalnunk Veszprémben…
Horváth Judit